Brett külseje istenadta tehetségével párosult, így tökéletesen játszhatta szerepeit, melyben szükség volt egy jóképű férfi jelenlétére, egy élénk csavargóra vagy épp egy kis rosszkedvű érzékiségre. A hatvanas évek végén Laurence Olivier első Nemzeti Színházában töltött időszak demonstrálja legjobban ezeket a veleszületett adottságokat, amikor A Velencei Kalmárban Bassaniot játszotta Jonathan Miller viktoriánus Velencéjében, vagy a meghatóan esetlen John Tesmant Maggie Smith oldalán Ingmar Bergman Hedda Gablerjében, vagy a kétségkívül ragyogó Orlandot Clifford Williams provokatív (a női szerepeket is férfiak játszották) Ahogy tetszikjében. Mégis, a klasszikus és West End-i szerepek hosszú sora és filmbéli alakításai, beleértve Freddy Eynesford-Hillt George Cukor My Fair Ladyében (1964), mindezek ellenére az igazi hírnév mindig kitért Brett elől, mind addig, míg ő lett 1984-ben a Granada első detektív sorozatának hőse, Sherlock Holmes. Mind Brett mind pedig a sorozat egy közvetlen és világszerte lelkes rajongó tábort ültetett a TV elé estéről estére. Az első sorozatot követte még további öt, és szintén öt hosszú epizód. Az évtizedben, mely JB halálához vezet, 40 különálló mesében mutatja be Brett a detektív rejtélyes figuráját, briliáns elméjét. A sorozat bizonyított, hatalmas rajongó tábor külföldön is és JB-nek próbára lettek téve mind a fizikai, mind a szellemi határai. Brett játékát egyszer ’érzéki barokk’ színjátszásként jellemezték, ez a stílus teljesen az ő sajátja volt. Még az olyan nagy kedvenceket, mint Basil Rathbone, is elhalványította az ő Holmesa. Brett mert túl messzire menni. (és ez talán nem mindig használt neki) 1933-ban született, Peter Jeremy William Hugginsként, egy katona 4. fiaként, a kiváltságos osztályok gyermekkorát élvezhette a berkswelli nemesi kúriában. Etonban tanult, majd Londonban a Central School of Speech and Drama-ban tanult színészetet. Az első londoni fellépése Patroclusként volt 1956-ban az Old Vic társulatnál. Brett kivételes és szép külseje miatt szexuálisan kétértelmű szerepeket is megkapott, mint például Wilde Dorian Gray-e, Noel Coward Ottoja a Design for Living-ben (Vanessa Redgrave oldalán), vagy 1958-ban mint Ron Terence Rattigan Variation on A Theme-jében. Ugyanakkor könnyed eleganciája és árulkodó felsőbb osztálybeli stílusa olyan szerepekre is alkalmassá tették, mint Maxim de Winter a Rebecca-ban (1979) vagy Middelton Murry a Portrait of Katherine Mansfield-ben (1973), és mint a felejthetetlen látszólag erős, de erkölcsileg gyenge Asburnham kapitány Ford Madox Ford regénye alapján készült Jó katonában (1981). Első nagy alakítása a színpadon 1961-ben a Hamlet volt, a kritikusok áradoztak a fiatal színész költői és nemes Hamletjéről. Miután 1957-ben először színpadra lépett New Yorkban a Winter Gardenben, mint Troilus a Troilus és Cressidaban és mint Paris a Rómeó és Júliában, gyakran játszott az Egyesült Államokban. 1964-ben Ricardo atya volt a The Deputy-ban; Robert Browning a Robert és Elizabethben ezzel beutazta Kanadát, a Szentivánéji álom Oberonjaként játszott Ontarioban, és fantasztikus Drakula volt valamint Dr. Watson 1978 és 1981 között a Broadwayn. 1988-ban pedig felejthetetlen színpadi alakítást nyújtott a The Secret of Sherlock Holmes-ban, ez volt az utolsó színpadi szereplése. Brett kétszer nősült, első felesége Anna Massey színésznő, akitől egy fia született (David Huggins), második felesége Joan Wilson, az amerikai producer. A romantikus történet a '70-es évek elején indult, mikor JB egy tv sorozat házigazdáját helyettesítette a Masterpiece Theatre-nél és Joanie-t annyira ledöntötte Jeremy jóképűsége, hogy megesküdött, hogy neki ez a férfi a férje lesz. Joanie halála 7 évnyi házasság után, megsemmisítő erejű volt Jeremynek. Jeremy Brett – egy nagyon érzelmes, nagylelkű és melegséggel teli ember – mindig őszintén törődött a barátaival és kollégáival és mindig spontán cselekedett teljes szívvel. A sötét árnyék, amit mindenki túláradó jókedvnek gondolt a mániás depresszió egyre gyakrabban vett erőt rajta, és később szívproblémákkal párosult. Eltökélt és hősies harcát a rajongói is végig követhették a sorozatban. Mikor jól volt, gyakran gúnyolódott saját magán és a betegségén és sajátos humorával próbálta kezelni a nehéz helyzeteket és felvidítani a barátokat. Csak 12 nappal a halála előtt, mondta el nyilvánosan egy rádióadásban, hogy mániás depresszióban szenved. Hírnevét segítségnyújtásra szerette volna használni.  
| |||||||||||||||||
| |
 Sherlock Holmes bakiAzt hiszem egy ilyet nagyon sokan szerettünk volna már látni. Én biztosan!A videó rövid, csak egyetlen baki a Lady Frances Carfax eltűnése c. epizódból és ezt is Edward Hardwicke követi el. Jó látni Jeremyt így! Féltve őrzőtt kincsem lesz ez a... more
| |||||||||||||||
|
